A masszázsról

A masszázs: wellness-szolgáltatás vagy terápiás módszer?

E több ezer éves múlttal rendelkező manuális (kézzel végzett) technika sokáig csak a kiváltságosok számára elérhető, luxusnak számító kényeztetés volt, ám ma már a komplex fizioterápiás kezelésekben is elismert helye van. Erre sokféle, a szervezet számos elemére kifejtett hatása teszi alkalmassá.

Milyen hatással van a masszázs az emberi szervezetre?

A masszázs közvetlenül, mechanikai úton serkentőleg hat a vénás- és a nyirokkeringésre. A szív felé irányuló mozdulatok fokozzák a vénás vér visszaáramlásának sebességét és kiürítik a felületes vénákat (ez enyhe, kezdődő visszértágulatok megléte esetén kifejezetten jó hatású). Így csökkennek a vér pangásának káros következményei, ugyanakkor a nagyobb mennyiségű visszaáramló vér megterhelheti a szívet, így jobb szívfél-elégtelenség esetén ezt a hatást mindenképpen figyelembe venni. Nyirokkeringést fokozó hatása révén a masszázs segíti a szövetek közti vizenyő (ödéma) felszívódását, de fontos kitétel, hogy csak gyulladásmentes és krónikus (régóta fennálló) folyadékgyülem kezelhető ilyen módon.

A bőrt érő mechanikai ingerek összetett válaszokat váltanak ki mind a bőrben, mind az alatta található szövetekben. A kötőszövetben sokféle, az erekre ható kémiai anyag (hisztamin, bradikinin, stb.) szabadul fel, ami a kisebb erek kitágulását és a helyi keringés fokozódását okozza, és ezáltal jelentősen javítja a bőr és az alatta lévő kötőszövet és izomzat oxigén- és tápanyagellátását. Az erek kitágulva nagyobb vérmennyiség felvételére képesek, ezáltal csökken a vérnyomás.

A különböző fogásokkal csökkenthetjük vagy növelhetjük az izmok tónusát (feszítettségét), csillapíthatjuk a fájdalmat. A test ellazulásával párhuzamosan a lelki feszültségek is oldódnak, és a teljes szervezet nyugodt, relaxált állapotba kerül, vagy éppen felfrissül az érintések jellegétől függően.

Milyen masszázstípusokat használunk a fizioterápiában?

Bár ma már rengeteg féle masszázstechnikával találkozhatunk a lávaköves masszázstól egészen az egzotikus thai- és shiatsu masszázsig, ám a fizioterápiában alapvetően a svédmasszázst, és a reflexzóna masszázsokat (kötőszövetes és szegmentmasszázs) használjuk.

Hogyan épül fel a klasszikus (svéd) masszázs?

A leggyakrabban alkalmazott masszázsforma mind a wellness, mind az egészségügy területén a klasszikus svédmasszázs. A kezelés kiterjedhet az egész testre, vagy csak egyes részeire. A technika öt alapfogást tartalmaz:

  • simítás: a kezelést a felületes hatású simítással szokás kezdeni. E fogás a bőrkontaktus megteremtésén kívül enyhén fokozza a keringést, átmelegíti a bőrt és segíti a pszichés      ráhangolódást. A simító mozdulatok mindig a szív felé irányulnak és kikerülik a csontos felületeket (lapocka, gerinc, stb.)
  • dörzsölés: a mélyebben található bőr alatti kötőszövetet és az izmokat is elérhetjük a dörzsöléssel. Az intenzív inger hatására a bőr kipirul, az elhalt szaruréteg leválik, a      kötőszövetben fokozódik a vérkeringés, az izmok pedig kilazulnak.
  • gyúrás: az egyik legintenzívebb,  elsősorban az izmokra ható fogás a gyúrás. Rendkívül hatékonyan növeli az izom vérellátását. A technikától függően frissítő és lazító hatása      egyaránt lehet, ami miatt a sportmasszázs egyik kedvelt fogása.
  • ütögetés: a kisujjszéllel vagy kúpos tenyérrel kivitelezett ütögetést csak óvatosan szabad alkalmazni, mert az érzékenyebb egyénekben kellemetlen érzést kelthet, sőt akár az izmok görcsös feszülését is kiválthatja. A kúpos tenyérrel végzett ütögetés segíti a hörgőkben felgyülemlett váladék kiürítését, így gyakran alkalmazzák a krónikus légúti betegségek terápiájában.
  • vibráció (rezegtetés): rendkívül  hatásosan csökkenti a feszes izmok tónusát a fájdalmas pontokon, csomókon végzett      rezegtetés.
  • a fenti fogások kiegészülhetnek még a vér- és nyirokkeringést serkentő intermittáló nyomással, amikor finom nyomó és simító mozdulatokkal a szív irányába tereljük a  felszaporodott szövetközti nedveket.

A masszázskezelést nyugodt körülmények között, megfelelő hőmérsékletű helyiségben kell végezni, a beteg komfortérzetét szem előtt tartva (a nem kezelt testrészek betakarása, az ideális testhelyzet kiválasztása, stb.). Fontos szempont mind a beteg, mind a masszázst végző személy részéről a személyi higiénia betartása – egy meleg fürdő a bőrt megtisztítja és felmelegíti, így előkészítve azt a kezelésre. Bár a különböző olajok, krémek csökkentik a bőrkontaktust és ezáltal az élettani hatást, a masszázs élvezeti értékét nagyban növelik, ezért a betegek nagy része igényli ezeket a vivőanyagokat (természetesen a különböző illóolajok, növényi hatóanyag-tartalmú krémek körültekintően használva növelhetik is a terápia hatékonyságát).

Kinek ajánlott a klasszikus masszázs?

Rendkívül sokféle kórkép gyógyításában kap helyet ma már a klasszikus masszázs, ide tartoznak:

  • a különböző reumatológiai és ortopédiai betegségek,
  • krónikus obstruktív légúti betegségek (pl. COPD, krónikus bronchitis),
  • központi és perifériás bénulások,
  • hosszantartó mozdulatlanság (pl. kómás beteg),
  • krónikus vénás keringési zavarok (kivéve a trombózist!),
  • pszicho-szomatikus betegségek, stb.

Kin nem szabad alkalmazni a technikát?

Nem szabad masszíroztatni:

  • lázas betegen,
  • kiterjedt bőrelváltozás esetén,
  • rosszindulatú daganat meglétekor (gyorsíthatja a rákos sejtek terjedését),
  • előrehaladott csontritkulásban,
  • a menstruáció legerősebb napjaiban,
  • a terhesség első két hónapjában,
  • akut vénás betegségekben.

Mi az a reflexzóna-masszázs és min alapul?

A reflexzóna-masszázsok közé tartozó szegment-, kötőszöveti– és perioszteális masszázs hatásának alapja az, hogy az embrionális fejlődés során ugyanazon szelvényből többféle szövetféleség alakult ki, melyek bár térben messzire kerültek egymástól, idegi összeköttetéseik révén még kapcsolatban vannak. Ezáltal a bőr, az izmok, az ízületek, a csontok és a belső szervek kölcsönösen hatnak egymásra – valamely zsigeri szerv problémája kivetülhet a bőr egy meghatározott területére, ami a diagnózis, illetve a befelé irányuló hatás révén a reflexzóna-kezelés alapja lehet.

Szegmentmasszázs előtt a beteg körültekintő megtekintésével és tapintásos vizsgálatával a terapeuta feltérképezi a – belső szervek problémája miatt kialakult – felületesebb szöveti elváltozásokat. Ezután a klasszikus masszázs fogásait alkalmazva megpróbálja a felfedezett eltéréseket korrigálni – pl. kötőszöveti behúzódásnál simítást, erős izomfeszülésnél vibrációt alkalmaz, így hatva a zsigerekre. Az eljárás célja a betegséget fenntartó reflexkör megszakítása, a kóros működés helyreállítása, ám nem magán a problémás szerven vagy szöveten, hanem annak reflexzónáján dolgozva. A kezeléshez természetesen elengedhetetlen a reflexzónák, szegmentek pontos ismerete.  A szegmentmasszázst elsősorban a belső szervek krónikus megbetegedéseiben, perifériás artériás és vénás keringési zavarok esetén, illetve krónikus ízületi betegségekben alkalmazzák.

A kötőszöveti masszázs is azon az elven alapul, hogy a belső szervek betegségei elváltozásokat idéznek elő a velük azonos szelvénybe (szegmentumba) tartozó kötőszövetes rétegekben. Az elváltozás lehet túlzott feszülés, behúzódás vagy duzzanat is. A betegvizsgálat során ezen eltérések látható és tapintható jelei után kutat a kezelést végző szakember, ezáltal következtetve a megbetegedések pontos helyére és súlyosságára. A kezelés nem a klasszikus masszázsfogásokkal történik, hanem a 3. és a 4. ujj hegyével történik a bőr alatti kötőszövet eltolása, ami a betegben vágási érzetet kelt (mintha körömmel húznák, de ez csak az adott terület érzékenysége miatt jelentkezik, a beteg állapotának javulásával a vágóérzet is enyhül). A kezelés hatására szinte azonnal kipirul a bőr, de ez teljesen normális jelenség, majd a szervezet idegi állapota kezd átállítódni: a vegetatív (a zsigerek működéséért felelős) idegrendszer paraszimpatikus irányba tolódik (ez egyfajta nyugalmi állapot, mely során fokozódik az emésztőnedvek kiválasztása, csökken a szívverések frekvenciája, stb.). A kötőszöveti masszázs, melyet kúraszerűen kell alkalmazni (12-18 kezelés), elsősorban reumatikus problémáknál, idegi bántalmaknál (neuralgia), és belső szervek funkciózavarai esetén ajánlott.

A perioszteális masszázs is a reflexzóna-masszázsok közé tartozik, melynek során a csonthártyára kifejtett nyomás által reflexesen javítják az egyes szervek vérellátását. A technikát főként szív- és keringési problémákra alkalmazzák.

 

Legut�bbi hozz�sz�l�sok

Vélemény, hozzászólás?