Mitől fájhat a derekunk?

A derékfájás oka lehet:
  • gerincen kívüli
  • pszichés
  • gerinc eredetű.

Gerincen kívüli problémák

A derékfájás kapcsán fontos megemlíteni, hogy a deréki rész fájdalmának lehetnek a gerincen kívüli (extravertebrális) okai is. Gyakran a hasüregi szervek, például a vese, a vastagbél, vagy az epehólyag betegsége okoz deréktáji fájdalmat, máskor a kismedencei szervek (méh, petefészkek) elváltozásai vetülnek ide (ez utóbbira a legbanálisabb példa a menstruációt megelőző derékfájás).

Pszichés okok

Pszichés okai is lehetnek a deréktáji fájdalomnak, ugyanis a pszichoszomatikus betegségekben (olyan kórképek, ahol a lelki problémák szervi elváltozásokat okoznak) szenvedőknél a derék az egyik legjellegzetesebb panaszt okozó testrész. Ezért is nagyon fontos, hogy a betegvizsgálat során felfedezzük a beteg esetleges pszichés érintettségét, és ne tegyük ki egy felesleges, s ebben az esetben kudarcra ítélt műtéti procedúrának.

Gerinc eredetű fájdalmak

A gerinc eredetű (vertebrogén) derékfájdalomnak számos oka lehet, ezek közül a legkönnyebben az egyszerű tartáshibák kezelhetőek.

Tartáshibák

A deréki szakasz normálisan enyhén homorú ívet ír le (lordosis). Amennyiben ez a homorulat nagyobb az ideálisnál – általában a has- és farizmok gyengesége, és a hát alsó szakaszán lévő izmok zsugorodása  miatt-  a csigolyák közötti kisízületek sokkal erősebben nyomódnak össze, ami helyi fájdalommal járhat. Ugyanakkor a porckorongok hátsó részére is nagyobb nyomóerők hatnak, az ideggyökök kilépési helye pedig kisebb lesz a csigolyák közelsége miatt – e két tényező hatására a gyökök nyomás alá kerülhetnek, ami akár kisugárzó fájdalmat is okozhat (ilyenkor természetesen már valamilyen degenerációs folyamat is elindult a porckorongokban, nem csak szimpla tartáshibával állunk szemben.)

Ha a deréki lordosis kisebb a normálisnál, az a hátsó szalagrendszer (a csigolyák hátsó felszínén végigfutó hosszabb-rövidebb kötőszövetes szalagok) és a gerinc melletti izmok fájdalmas feszülését okozhatja. E fájdalmak tehát a deréki ív korrigálásával jól orvosolhatóak, amihez a törzsön és a medencén elöl és hátul lévő izmok egyensúlyát kell helyreállítani: célzott gyakorlatokkal nyújtani a zsugorodott, és erősíteni a gyengült izmokat.

Degeneratív elváltozások

A deréktáji fájdalom leggyakoribb oka azonban a csigolyák és a köztük lévő porckorongok kopása, degenerációja. A deréki szakasz ebből a szempontból különösen érzékeny, mivel igen mozgékony, ugyanakkor jelentős a teherviselő szerepe is, így a fellépő torziós- és nyíróerőkön kívül jelentős nyomás is nehezedik rá. A lumbago (görög eredetű szó, szó szerint derékfájást jelent, tehát nem diagnózis, csupán a derék helyi fájdalmát jelöli!) kialakulásában kiemelkedő szerepe van a porckorongok állapotromlásának.

Egyéb okok

Az alsó háti szakasz fájdalmának hátterében állhat a keresztcsont és a csípőcsont közötti ízület (sacroiliacalis ízület) problémája, az ülőideg gyulladása (isiász), illetve veleszületett rendellenességek is.

Lehet valakinek veleszületett hajlama a derékfájásra?

Spondylolysis, spondylolisthesis

Léteznek olyan gerincfejlődési betegségek, melyek gyakran csak felnőttkorban, derékfájás formájában okoznak tüneteket. Ilyen például a spondylolysis, ami a csigolyaív egy- vagy kétoldali megszakadását jelenti. Ha ez a szakadás kétoldali, az gyakorlatilag a csigolya két részre válását jelenti, aminek igen veszélyes következménye lehet a csigolya egy részének elcsúszása (spondylolisthesis). Az esetek nagy részében a legfőbb panasz a hosszabb állásra, vagy nagy ívű törzsmozgásokra jelentkező derékfájdalom, amit a gerinc melletti izomzat erős feszülése kísér. Ebben a kórképben is kulcsfontosságú a deréki ív megfelelő beállítása, a környező izomzat megerősítése, és csak nagymértékű elcsúszás esetén döntenek műtét elvégzése mellett.

Sacralisatio, lumbalisatio

Szintén a középkorúak között okoz panaszt a deréki csigolyákat és a keresztcsontot érintő sacralisatio és lumbalisatio, előbbi esetében az utolsó, azaz ötödik deréki csigolya hozzácsontosodik az alatta lévő keresztcsonthoz (mintha eggyel kevesebb deréki csigolyája lenne a betegnek). Az utóbbi betegségnél az – összenőtt csigolyákból álló – keresztcsontot alkotó első elem nem csontosodik össze a többi alkotóval, s ezáltal eggyel több csigolya lesz a deréki szakaszon. Mindkét rendellenesség fő tünete a derékfájdalom, ami általában jól reagál a konzervatív (tehát nem műtéti) kezelésre, mely gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító eljárásokból, valamint gyógytornából áll.

Mivel e betegségek pontos oka még tisztázatlan, de kialakulásukban valószínűleg szerepe van az öröklött tényezőknek is, a derékfájásra való hajlam is gyakoribb lehet bizonyos családokon belül.

.