Az SPA – spondylitis ankylopoetica (Bechterew-kór)

Mi az SPA?

A spondylitis ankylopoetica (SPA), vagy ankylotizáló spondylitis (SA), régebbi nevén Bechterew-kór a gerinc és a sacroiliacalis ízület (a keresztcsont és a csípőcsontok között, két oldalon található ízület) krónikus gyulladása, ami hosszútávon a gerinc teljes elmerevedésével jár. A folyamat gyakorlatilag megállíthatatlan, ám megfelelő terápiával lassítható. Kialakulásában nagy szerepe van az öröklött tényezőknek.

 Kiket érint az SPA, és milyen tünetei vannak?

Érintettek

 A betegség elsősorban a fiatal (40 év alatti) férfiakat fenyegeti, leggyakrabban 20 és 30 éves kor között kezdődik, deréktáji fájdalom formájában, mely hajnalban a legerősebb, majd mozgásra folyamatosan enyhül.

Tünetek

 A keresztcsont és a derék fájdalmához társulhat az íntapadási helyek fájdalma, például az ülőgumón vagy a sarokcsonton, illetve a gerinc mozgásainak fokozatos beszűkülése: először az oldalrahajlás, később a hátrahajlás és a fordulás (rotáció) mértéke csökken drasztikusan. A folyamat végére a gerinc teljesen elmerevedik, szerencsés esetben viszonylag egyenes állapotban. Sokszor a gerinc sajnos erősen domború, görbült formában rögzül, ami az életminőség jelentős romlásával jár (látótér beszűkülése, autóvezetés akadályozottsága, stb.).

Mivel a gerinc elveszíti rugalmasságát, a járáskép is megváltozik: a beteg széles alapon, kifelé forduló lábakkal jár, törzsét mereven előre-hátra dönti („üdvözlő járás”), a járás dinamizmusát a karok erőteljes lendítésével próbálja növelni.

Csak a gerincet érinti ez a betegség?

Egyéb érintett ízületek

A betegség változó mértékben a többi ízületet is érinti, például a bordák és a csigolyák illetve a szegycsont közti kis ízületeket, ami miatt a légzőmozgások erősen beszűkülnek, a tüdőkapacitás pedig jelentősen csökken. Igen jellemző a csípőízület érintettsége is: a csípők mozgáspályája erősen beszűkül, egy enyhén hajlított, kifelé forduló helyzetben rögzül az alsó végtag.

A görbült helyzetben rögzült háti szakasz az egész szervezetre hatással lesz – a deréki szakasz homorulata elsimul, a medence hátrabillen, a beteg a térd behajlításával, illetve amíg lehetséges, a nyak hátrahajlításával próbálja a látóterét növelni.

Ízületeken kívüli problémák

Emellett felléphetnek különböző bőrtünetek, bélgyulladás, tüdőfibrosis, illetve különböző szemészeti problémák (pl. a szivárványhártya gyulladása) is.

 Hogyan zajlik le a betegség?

 A betegség általában a keresztcsont és a csípőcsont közötti sacroiliacalis ízület gyulladásával kezdődik és innen halad felfelé a fej irányába (létezik egy másik, leszálló típus is, ami a nyak ízületeit érinti először, ám ez a forma jóval ritkább). Ezt követi a csigolyák között található kis ízületek gyulladása, ami érinti a porckorongokat is. A folyamatosan fennálló gyulladás tönkreteszi az ízületi porcokat és beindít egy csontosodási folyamatot, ami végül az ízületek összenövését eredményezi. Ehhez járul hozzá a csigolyák mentén futó szalagrendszer elmeszesedése (syndesmophyta), ami a röntgenfelvételen a gerinc jellegzetes, bambusznádszerű képét okozza.

Ezzel párhuzamosan a csontokon tapadó inak, szalagok gyulladása (enthesitis) is bekövetkezik, ami szintén csontfelrakódással gyógyul („szakálla” lesz pl. a sarokcsontnak).

Hogyan diagnosztizálható a betegség?

Laborvizsgálat

Mivel a kezdeti tünetek nem igazán jellegzetesek, sajnos sokszor évek telnek el a helyes diagnózis kimondásáig. Amennyiben felmerül az SPA gyanúja, egy vérvizsgálat segítségével jó eséllyel megmondható, hogy valóban ez a kórkép támadta-e meg a beteget. Létezik ugyanis egy genetikai marker (HLA-B27), ami a betegek 90%-ánál megtalálható.

Röntgen

A betegség előrehaladtával a röntgenvizsgálatkor látható kép is nagyban segít a diagnózisban. A felvételen megfigyelhető a sacroiliacalis ízület érintettsége – a gyulladás miatti kimaródások, az ízületi rés szűkülése,majd a teljes összecsontosodás. A gerinc képe is jelentősen megváltozik, a csigolyák kocka alakúvá válnak, az elmeszesedett szalagrendszernek köszönhetően egy bambusznádhoz válik hasonlatossá a gerinc.

Fizikális vizsgálat

A beteg mozgásszervi vizsgálata is sokat elárul állapotáról: a gerincmozgások mérése mellett vizsgálják az izmok állapotát, valamint speciális mozgásteszteket is végeznek. A páciens testi képe, járásmódja is egyre jellegzetesebbé válik a betegség előrehaladásával. A légzőmozgások beszűkülése már viszonylag korán megjelenik, így a mellkas légzési kitérésének csökkenése szintén diagnosztikus értékű.

Hogyan lassíthatjuk a káros folyamatokat?

Mozgásterápia

Ezen kórkép kezelésében kulcsfontosságú a szakszerű és rendszeres gyógytorna. A megfelelő mozgásprogram segítségével lassítható a gerinc elmerevedése, jelentősen csökkenthető a fájdalom és a kialakuló deformitások mértéke (nagyon lényeges, hogy a gerinc milyen helyzetben rögzül – egy funkcionálisan kedvező, egyenes helyzetben, vagy erősen meggörbülve). Javítható az érintett ízületek mozgásképessége, növelhető a tüdőkapacitás és a mozgás pozitív pszichés hatása is jótékonyan hat a beteg közérzetére. A fenti célok eléréséhez számos eszköz áll a gyógytornász rendelkezésére: a tornagyakorlatok mellett alkalmazhat különböző passzív technikákat (pl. bordamobilizálás, masszázs, terápiás fektetés), de bizonyos szabadidős sportok is hasznosak lehetnek, mint a nordic walking, a hátúszás, a tollaslabda, vagy a röplabda.

Gyógyszeres kezelés

Természetesen gyógyszerekkel is kiegészül a kezelés: a nemszteroid gyulladásgátlók mellett bázisterápiás szereket és TNFα-blokkolókat alkalmaznak.

Műtét

Súlyos deformitások esetén műtét segítségével javítható a gerinc állapota, a térd- vagy a csípőízületet érintő forma esetében pedig protézis (szintén műtéti) beültetése jelenthet megoldást.

 

Legut�bbi hozz�sz�l�sok

Vélemény, hozzászólás?