A csukló alagútszindrómája (carpal tunnel syndroma)

Mi jelent az alagútszindróma kifejezés?

Az alagútszindróma definíciója

Alagútszindrómának azokat a kórképeket nevezzük, ahol a perifériás (tehát nem a központi idegrendszerhez, azaz a gerincvelőhöz, illetve az agyhoz tartozó) idegek, illetve az ezeket kísérő erek valamilyen izmok, inak vagy csontok által alkotott alagútban, résben húzódnak, ahol nyomás alá kerülnek. Ezen hasadékok általában nem képesek tágulni, így ha valamilyen tényező (gyulladás, vérömleny, ödéma, csontos deformáció, stb.) beszűkíti őket, a bennük futó képletek tartósan megnyomódhatnak.

Az alagútszindóma tünetei

A nyomás alá került idegek jellegzetes neurológiai tüneteket okoznak – az éles fájdalomtól, az érzészavarokon, zsibbadáson át akár az izomgyengülésig. Természetesen a tünetek jellege függ attól, hogy milyen funkciójú az érintett ideg: érző-, mozgató- vagy kevert (érző és mozgató egyben). Jellemző lehet a csökkent verejtékelválasztás, amiért az idegek ú.n. vegetatív ágai felelősek. A kevert idegek összenyomatása tehát igen változatos tüneteket produkálhat.

Az alagútszindróma okai

Az alagút beszűkülését sokféle tényező okozhatja: vérömleny, ganglion, hegszövet, krónikus gyulladás, anatómiai rendellenesség (a normálistól eltérő formájú csont, rendellenes lefutású izom, stb.), fokozott vízvisszatartás (pl. terhesség során), stb. Némely esetben nem fedezhető fel semmilyen anatómiai eltérés, ezt spontán alagútszindrómának nevezzük.

Mit kell tudni a csukló alagútszindrómájáról?

Ez az alagútszindrómák leggyakrabban előforduló formája, melyet a csukló tenyéri oldalán található, ú.n. carpalis alagút szűkülete okoz. A kéztőcsontok alkotta mélyedés, és a felettük húzódó erős kötőszövetes lemez (ligamentum carpi transversum) közötti résben fut a nervus medianus elnevezésű ideg, valamint az ujjak hajlításáért felelős inak.

A nervus medianus

A nervus medianus kevert ideg, tehát érző- és mozgató ágai is vannak. Az érző ágak felelősek az első három ujj tenyéri oldalának, valamint ugyanezen három ujj kézháti körömpercének érzékeléséért – ennek azért van jelentősége, mert a tünetek ezeken a területeken fognak megjelenni. A mozgató ágak a hüvelykpárna kisizmainak egy részét idegzik be (például a hüvelykujj többi ujjal való szembefordításáért felelős izmocskákat). A csukló alagútszindrómájának kellemetlen tüneteiért ezen ideg tartós összenyomása felelős.

Érintett csoportok

Bár a betegség régebben elsősorban az idősebbeket és a ket érintette, manapság egyre több, számítógéppel dolgozó, munkaképes korú férfinál is diagnosztizálják a kórképet.

Milyen tünetei vannak a csukló alagútszindrómájának?

Érző tünetek

Kezdetben a legjellemzőbb tünet a kezek éjszakai, reggeli zsibbadása, merevsége. Az éjszakai zsibbadás idővel gyakoribbá válik, majd megjelenik az égető fájdalom, ami gyakran az alvást is lehetetlenné teszi. A zsibbadással összefüggő fájdalom, égő érzés az első három ujj legalább egyikében jelentkezik (de nem feltétlenül mindegyikben). Később az ujjak érzéketlenné válhatnak, ami a kéz ügyetlenségét okozhatja. Szélsőséges esetben még az ujjakat érintő sérüléseket sem érzékeli a beteg, ami akár súlyos fertőzéshez is vezethet.

A kéz megmozgatása, lógatása átmenetileg enyhítheti a kínzó panaszokat, míg a csukló hosszantartó hajlítása vagy feszítése (pl. biciklizés, vagy munkavégzés közben) ront a tüneteken.

Motoros tünetek

A mozgató ágak tartós összenyomása a kis kézizmok sorvadását okozhatja, ami a hüvelykpárna szemmel is látható ellaposodását eredményezi. Természetesen ilyen fokú elváltozás csak hosszabb idő alatt alakul ki.

Diagnózis

A diagnózis felállításában segíthet az ultrahangos vizsgálat, illetve az ideg vezetési sebességének mérése, ugyanis már a betegség korai szakaszában jelentősen lelassul az ingervezetés a nyomás alá került idegen.

Csak ezen az egy helyen károsodhat az ideg?

Az ideg lefutása

A nervus medianus a nyaki csigolyák közül kilépő ideggyökökből szedődik össze, majd végigfutva a felkar belső oldalán, át a könyökhajlaton, az alkar tenyéri oldalán keresztül jut a csuklóhoz, végül pedig az ujjakhoz. A fentiekből következik, hogy a nyaki csigolyák meszesedése, elcsúszása, a köztük lévő porckorongok kitüremkedése szintén hasonló tüneteket okozhat.Kevésbé gyakori, mégis gondolni kell rá, hogy az ideget a könyökhajlat alatt, az alkar tenyéri oldalán áthúzódó egyik izom (musculus pronator teres) nyomja össze.

Hol van a probléma?

 A hatékony kezeléshez elengedhetetlen, hogy  a vizsgálat során  meghatározzuk az összenyomás pontos helyét.  Erre utalhat az érzészavarok  kiterjedése: amennyiben az ideg a csuklónál magasabban kerül nyomás alá, a tenyér területére is kiterjed a fájdalom és a zsibbadás – az ideg egyik ága (ramus palmaris) ugyanis, mely a tenyér érző működéséért felel, még azelőtt kiválik, hogy az ideg belefutna a carpalis alagútba. Gondos vizsgálattal természetesen a különböző formák elkülöníthetőek, és lehetővé válik a terápia pontos helyének és módjának kiválasztása.

Mi okozhatja a csukló alagútszindrómáját?

A kórkép lényege tehát az, hogy ez a csontos-kötőszövetes hasadék, melynek falai nem tudnak tágulni, valamilyen okból jelentősen beszűkül, és belsejében megnő a nyomás. Ennek igen változatos okai lehetnek, többek között:

  • a csukló megerőltető, vagy nem megfelelő helyzetben való használata – jellemzően foglalkozási ártalom formájában jelentkezik (fodrászok, számítógéppel dolgozók, stb.),
  • anatómiai eltérés: tumor, csontkinövés, kéztőcsont törése, rendellenes lefutású izom, az orsócsont rossz helyzetben gyógyult törése, stb.,
  • krónikus gyulladást előidéző betegségek, mint a rheumatoid arthritis, köszvény, fertőzések, pikkelysömör, stb.,
  • hormonális okok: változókorban jelentősen megnő az előfordulás gyakorisága,
  • terhesség: a fokozott vízvisszatartás révén, főként a harmadik trimeszterben jellemző,
  • elhízás,
  • cukorbetegség,
  • alkoholizmus, stb.

Double crush-szindróma

Érdekességképpen megemlítenénk, hogy az újabb vizsgálatok szerint összefüggés van a nyaki gerinc kopásos elváltozásai és a csukló alagútszindrómájának kialakulása között. Valószínűsíthető, hogy a nyak területén történő összenyomatás megzavarja az ideg belsejében található plazma áramlását, és ez megnöveli a csuklóban kialakuló alagútszindróma kockázatát. A jelenséget magyar megfelelő hiányában „double crush-szindrómának” nevezik. Amennyiben bebizonyosodik, hogy ezzel a jelenséggel állunk szemben (erre utalhat a csuklónál végzett felszabadító műtét eredménytelensége), a terápiát ennek megfelelően kell megtervezni.

Hogyan kezelhető a csukló alagútszindrómája?

Konzervatív (nem műtéti) kezelés

Ha valamilyen ismert alapbetegség áll a kórkép kialakulásának hátterében, akkor természetesen annak kezelése az elsődleges feladat.

Enyhítheti a tüneteket a csukló éjszakai sínezése, ami biztosítja a csukló semleges helyzetét, ugyanis ilyenkor a legnagyobb a carpalis alagút átmérője. Igen hatásos módszer a csukló területén alkalmazott elasztikus tape, ami szintén felszabadítja kissé az adott területet. Előnye, hogy nem akadályozza a mozgást, és több napon át is fentmaradhat a bőrön.

Időnként helyileg szteroid injekciót is alkalmaznak, ám a szteroid adása sajnos sok mellékhatással járhat, illetve elég gyakori a betegség kiújulása.

Ha kiderül, hogy az ideg a csukló felett is nyomás alá kerül, akkor különböző idegmobilizációs technikákkal javíthatunk a beteg állapotán.

Műtéti ellátás

Amennyiben a konzervatív (nem műtéti) kezelés hatástalan, általában felszabadító műtétre kerül sor. Ilyenkor az alagút tenyér felőli falát alkotó kötőszövetes lemezt vágják át nyílt operáció, vagy arthroszkópos eljárás során. Ma már több helyen egynapos sebészeti ellátás keretében zajlik a műtét, ami általában a beteg állapotának gyors és hosszútávú javulását eredményezi.  A teljes gyógyuláshoz természetesen elengedhetetlen a műtét utáni gondosan felépített, a fokozatosság elvét szem előtt tartó gyógytorna végzése.