Piriformis-szindróma

Mit jelent a „piriformis” kifejezés?

A piriformis egy izom neve (musculus piriformis), szó szerinti jelentése: körte formájú. Ezen izom a keresztcsonttól húzódik a combcsonton lévő nagytomporig, mélyen a nagy farizom alatt, és a csípő kiforgatásában (kirotáció) vesz részt. Azon izmok közé tartozik, melyek rendszeres nyújtás hiányában hajlamosak túlzottan feszessé válni, és zsugorodni. Ebben az esetben ez azért bír különös jelentőséggel, mert a musculus piriformis (körteképű izom) alatt fut el a test leghosszabb és legvastagabb idege, az ülőideg (nervus ischiadicus).

Az ülőideg fő tömegét az alsó deréki csigolyák közül, illetve a keresztcsont területéről kilépő ideggyökök adják, melyek összefonódva a fartájékon át, majd a comb hátsó felszínén húzódnak. A comb középmagasságában az ideg két ágra oszlik (n. tibialis és n.peroneus communis), melyek a lábszár és a lábfejmozgatásáért és érző működéséért felelnek. Az ülőideg tehát idegi összeköttetést biztosít a törzs és az alsó végtag között.

Mi váltja ki a piriformis-szindrómát?

Amennyiben a musculus piriformis zsugorodik vagy esetleg sérül, nyomás alá kerülhet az ülőideg, ami rendkívül kellemetlen, sőt fájdalmas idegi tüneteket okoz.

Milyen tünetekkel jár a piriformis-szindróma?

Piriformis-szindróma esetén a fájdalom elsősorban a fartájékon és a comb hátsó területén jelentkezik, de esetenként lesugározhat a térdig, vagy akár a lábszárba is. A fájdalmat zsibbadás és kellemetlen érzészavarok is kísérhetik, a motoros tünetek (izomgyengeség) azonban nagyon ritkák. A tünetek a körteképű izom nyújtása, illetve intenzív munkája (dinamikus csípőmozgások – futás, irányváltások, guggolás, kitörés, stb.) esetén fokozódhatnak. Jellemző, hogy az izom rendkívül érzékeny, megnyomása görcsös fájdalmat vált ki.

Mi hajlamosít a piriformis-szindrómára?

A körteképű izom túlterhelése és feszessége mellett még számos tényezőt ismerünk, melyek közrejátszhatnak a kórkép kialakulásában, például:

  • rossz testtartás (elsősorban a medence nem megfelelő dőlése),
  • beszűkült ízületi mozgások (főként a csípő és a gerinc deréki szakasza),
  • túlzottan megerőltető vagy nem megfelelő edzés,
  • gyenge törzsstabilitás,
  • nem megfelelő bemelegítés,
  • túl feszes izomzat, az izomegyensúly felborulása.

A piriformis-szindróma és az isiász ugyanaz?

Nem, bár a tünetek igen hasonlóak. Isiász alatt is az ülőideg irritációját és gyulladását értjük, ám fontos különbség, hogy isiász esetén az összenyomás a gerinc területén történik (pl. porckorongsérv következtében). Ezzel összefüggésben az isiászt gyakran kíséri deréktáji fájdalom, ami a piriformis-szindrómára nem jellemző. Mivel az ideg számos ponton és okból kerülhet nyomás alá, nagyon lényeges, hogy az alsó végtagba sugárzó fájdalom esetén sor kerüljön egy alapos orvosi kivizsgálásra, ami fényt derít a tünetek forrására.

Mit tehetünk piriformis-szindróma esetén?

Amennyiben bebizonyosodik, hogy valóban piriformis-szindrómában szenvedünk, a fájdalom csillapítása (tabletta vagy injekció formájában) mellett fontos a kiváltó okok mielőbbi megszüntetése. A terápia kulcsa a zsugorodott izom nyújtása, lazítása, ami megfelelő masszázstechnikákkal, tape-pel illetve a beteg által végezhető nyújtógyakorlatokkal (akár habhengerrel is) igen hatásosan megvalósítható. A nyújtó gyakorlatok kiegészülhetnek a törzs stabilitását fejlesztő, a csípő körüli izomzatot erősítő, illetve a medence optimális helyzetét megéreztető feladatokkal. Amennyiben a konzervatív (nem műtéti) módszerek nem vezetnek eredményre, szóba jöhet az operáció is.

 

Nyitókép: https://flic.kr/p/6P9aNu