Az Achilles-ín részleges szakadása

Hol van pontosan az Achilles-ín?

A lábszár hátsó részén egy három részből álló izomcsoport húzódik: egy-egy izom kissé a térd felett, kétoldalt ered (musculus gastrocnemius lateralis et medialis), a harmadik pedig a térd alatt, a lábszárcsontok hátsó felszínéről, tehát ez utóbbi nem hidalja át a térdízületet (musculus soleus). E három izom együttesen alkotja a vádli izomzatát (összefoglaló nevük a musculus triceps surae, ahol a tri- előtag utal a hármas eredésre), majd összeszedődve egy közös ínba létrehozzák a test legerősebb inát: az Achilles-inat, mely a sarokcsonton tapad.

Hogyan sérülhet az Achilles-ín?

A vádli izomzatának elsődleges funkciója a láb lefeszítése (a talajon állva tehát a lábujjhegyre állás kivitelezése), de a két magasabban eredő izom révén a térd hajlításában is szerepe van. Amikor a vádli izmai összehúzódnak, a feszülés áttevődik az Achilles-ínra. Ha a feszülés túl hirtelen történik, vagy túl erős, károsíthatja is az inat, részleges, vagy akár teljes szakadást okozva. Az Achilles-ín részleges szakadása az enyhe tüneteket okozó, minimális rostsérüléstől akár a súlyos fájdalommal és duzzanattal járó, csaknem komplett szakadásig terjedhet.

Jellemzően sporttevékenység közben fordul elő sérülés, hirtelen elinduláskor, irányváltoztatáskor, vagy gyors kitöréskor (pl. teniszezés során). Elsősorban a harmincas, negyvenes korosztályt érinti ez a sérüléstípus. Ismerünk olyan tényezőket, amik hajlamosítanak az Achilles-ín szakadására, például:

·         a kellő rugalmasság hiánya,

·         a nem megfelelő bemelegítés,

·         a gyenge izomzat,

·         a láb statikai problémái,

·         a helytelen edzésterv,

·         egy korábbi boka-, lábszár-, vagy Achilles-ín sérülés utáni nem megfelelő rehabilitáció

·         és a túlzott igénybevétel.

A fentiek mellett a korábbi sporttevékenység során szerzett mikrosérülések, és az ín elhasználódása is növelheti a sérülés kockázatát.

Milyen tünetekkel jár az Achilles-ín részleges szakadása?

A sérülés jellegzetes tünete a mozgás közben hirtelen fellépő, és egyre erősödő fájdalom. Elsősorban olyan tevékenységek váltják ki a fájdalmat, melyek erősen igénybe veszik az Achilles-inat, mint például emelkedőre gyaloglás, lépcsőzés, futás, ugrálás, egyenetlen talajon történő séta. Ilyenkor nem csak a tevékenység közben, hanem az azt követő pihenés után (pl. másnap reggel) is jelentkezhet az Achilles-ín fájdalma. Az ín és környéke sokszor érzékeny a nyomásra és meg is dagadhat kissé.

Hogyan kezelhető az Achilles-ín részleges szakadása?

A kezdeti időszakban a sérülés következtében kialakult ödémát, szöveti feszülést és vérömlenyt (haematoma) kell csökkenteni, mely  fájdalmat, duzzanatot  és helyi  gyulladást okozhat.  Erre a RICE betűszóval emlegetett, négy elemből álló kezelés a legalkalmasabb:

  • R, mint rest (azaz pihenés): a sérült végtagot nyugalomba helyezzük.
  • I, mint ice (azaz jég): naponta többször, 15-20 percig hűtjük a fájdalmas testrészt hideg vizes borogatás vagy jégzselé segítségével. Mindig ügyeljünk rá, hogy a jégzselét közvetlenül ne helyezzük semmilyen csontos felszínre! A helyi hűtés mellett hatékony lehet a teljes test      hidegterápia is („fagykamra”).
  • C, mint compression (azaz összenyomás): a bedagadt terület enyhe nyomása (pl. fáslizással) segíti a kialakult folyadékgyülem felszívódását.
  • E, mint elevation (azaz megemelés): a végtag felpolcolása segíti a vér visszaáramlását, csökkenti a duzzanatot.

A fentiek kiegészíthetők még tape alkalmazásával, melynek ragasztási technikája segíti a felgyűlt vér és egyéb folyadékok eloszlását („nyirok tape”).

Ezután a mozgásprogram célja az Achilles-ín nyújtása mellett a vádli izmainak megerősítése, anélkül, hogy ez túl nagy terhet róna magára az ínra. Az utóbbi idők vizsgálatai alapján erre az ún. excentrikus gyakorlatok a legmegfelelőbbek. Ilyenkor az izom nem azáltal végez munkát, hogy összehúzódik, hanem azáltal, hogy kontrolláltan nyúlik meg. Gondoljunk arra, hogy egy súlyzó felemelésénél jóval nehezebbnek érezzük annak lassú leengedését! Ez a gyakorlattípus különösen alkalmas a vádli izmainak megerősítésére és a sportolás (elsősorban a futás) közben betöltött szerepére való felkészítésre.

Fontos az achilles-ín szakszerű nyújtása.

Fontos az achilles-ín szakszerű nyújtása.

A terápia sikerességét segíti a láb esetleges statikai hibáinak (pl. lúdtalp) korrigálása, a beteg felvilágosítása (megfelelő cipő kiválasztása, bemelegítés jelentősége, stb.), és a cipőbe helyezett, a sarkat kissé megemelő talpbetét viselése, főként sport közben. Az Achilles-ín feszülését nem csak talpbetéttel, de tape használatával is csökkenthetjük.

A sérülés mértéke alapvetően meghatározza a rehabilitációs időszak hosszát: az enyhe sérülések 1-3 hét, míg a súlyosabb esetek gyakran akár 4-8 hét kezelést is igényelnek.