A golfkönyök

Mi a golfkönyök?

A golfkönyök (epicondylitis medialis humeri) egy viszonylag gyakori, az alkari hajlítóizmok túlerőltetése miatt kialakuló kórkép. A betegség okai és jellemzői igen hasonlítanak a teniszkönyökéhez, ám ebben az esetben a könyök belső oldalán érezhető a jellegzetes fájdalom (amennyiben a tenyerünket felfelé fordítjuk, a kisujj felőli oldal számít belsőnek).

Itt erednek ugyanis azon izmok, melyek az ujjak és a csukló hajlításáért felelősek. Az inas eredés egészen pontosan a felkarcsont belső oldalán lévő csontos kis kiemelkedésen található, majd az izmok áthidalva a könyökízületet, végigfutnak az alkar tenyér felőli oldalán és a kezet alkotó csontok valamelyikén tapadnak.

E betegség elsősorban a középkorú (40-60 év közötti), aktív életmódot folytató réteget érinti.

Hogyan alakul ki a golfkönyök?

Amikor az alkari hajlítóizmok összehúzódnak, a feszülés áttevődik az inas eredésre is. Ha ez a folyamat sokszor, vagy nagyon nagy erővel ismétlődik, az inakon mikrosérülések keletkeznek, amik idővel komolyan károsíthatják azokat (egyesek szerint gyulladásos folyamatok is zajlanak ekkor, mások ezt cáfolják).

 Az állapot kialakulásának fő oka az alkar hajlítóizmainak egyoldalú, huzamosabb ideig tartó megterhelése, ami munkavégzés vagy sportolás esetén egyaránt előfordulhat.

Melyek a golfkönyök tünetei?

A legjellemzőbb tünet a könyök belső oldalán lévő csontos kiemelkedés alatt pár centiméterrel érezhető fájdalom és nyomásérzékenység. A tünetek általában fokozatosan alakulnak ki, eleinte csak nagyobb fizikai terhelés hatására jelennek meg, míg később, a súlyosabb esetekben a fájdalom állandósul, és akár a beteg éjszakai pihenését is megzavarhatja.

A fájdalom aktivitásra fokozódik, élessé válik, és idővel a napi tevékenységek végzését is akadályozza. A fájdalom időnként lesugárzik az alkarba is, sőt azonos oldali nyak-, váll- vagy hátfájdalmat is kiválthat. Elhúzódó esetekben a kéz szorítóereje csökkenhet az alkari hajlítóizmok gyengülése miatt. Gyakran tapasztalható a könyökmozgások valamilyen irányú beszűkülése, a könyök merevsége.

Esetenként a tünetek hirtelen jelennek meg egy megerőltető mozdulat, szokatlan erőfeszítés hatására.

Milyen okok válthatják ki a golfkönyököt?

Neve ellenére a golfkönyök természetesen nem csak golfozóknál alakulhat ki, hanem bárkinél, aki megerőlteti alkari hajlítóizmait. Általában olyan tevékenységek váltják ki a tüneteket, melyek során erősen, esetleg ellenállással szemben kell a csuklót behajlítani, vagy valamit erősen meg kell ragadni. Ezért a leggyakrabban érintett sportolók a teniszezők, a nehézatléták, a súlyemelők, a tornászok, a falmászók és természetesen a golfozók közül kerülnek ki. A kórkép jellemzően az amatőr sportolókat érinti, mivel náluk gyakran nem megfelelő a mozdulatok technikai kivitelezése, és ez hamar túlterheléshez vagy sérüléshez vezet. Sokszor a hirtelen megnövekedett terhelés (edzőtábor, verseny), valamilyen új technikai elem begyakorlása, esetleg egy új eszköz kipróbálása (pl. keményebb labda, másik ütő) áll a betegség hátterében.

Nem csak sporttevékenység, de munkavégzés közben is túlterhelhetjük alkari izmainkat. A leginkább kalapálás, ácsmunkák végzése, festés, csavarhúzó használata, vagy a számítógépen történő, hosszantartó munka okozhat golfkönyököt.

Mely tényezők hajlamosítanak a golfkönyökre?

A golfkönyök kialakulását a következő tényezők segítik:

  • egyoldalú terhelés,
  • az      alkari izomegyensúly felborulása      (a feszítő- és a hajlító izmok ereje nagyon eltér),
  • megerőltető, vagy rosszul      kivitelezett edzés/tevékenység,
  • rossz minőségű sporteszköz,
  • nem megfelelő bemelegítés,
  • izomgyengeség,
  • túl feszes izmok,
  • korábbi nyak-, váll-, vagy      könyöksérülés.

Hogyan diagnosztizálják a golfkönyököt?

A klinikai tünetek (a fájdalom jellegzetes helye, jellege, stb.) mellett igen sokat elárul a beteg fizikális vizsgálata. Golfkönyök megléte esetén az ujjak és a csukló passzív (az orvos által végzett) hátrafeszítése fájdalmat vált ki, csakúgy, mint az ellenállással szemben végzett csuklóhajlítás. Időnként képalkotókkal (röntgen, ultrahang, MRI) is megvizsgálják az adott testtájat, ami segíti a hasonló tünetekkel járó betegségek kizárását (pl. nyaki gyök nyomás alá kerülése, vagy a belső oldalszalag rendellenessége).

Hogyan kezelhető a golfkönyök?

Rövidtávon célunk a kellemetlen tünetek, elsősorban a fájdalom csökkentése. Ezt leghatékonyabban a fájó végtag pihentetésével érhetjük el, hiszen a nyugalom teszi lehetővé a gyógyulási folyamatok beindulását, illetve óvja az inakat a további sérülésektől.

Amennyiben sérülés váltotta ki a tüneteket, vagy ha a gyulladás jeleit észleljük (pirosság, melegség, fájdalom, duzzanat és funkciókiesés az öt klasszikus tünet), segíthet az ún. RICE – módszer. A betűszó a „pihentetés, hűtés, összenyomás (pl. fáslizás), megemelés” angol megfelelőiből származik, és a legfontosabb teendőket foglalja össze. A gyulladás és fájdalom csökkenését krémekkel és tablettákkal is segíthetjük.

A kellemetlen tünetek fizikoterápiás módszerekkel (iontoforézis, röntgen-besugárzás, ultrahang) is enyhíthetőek, illetve súlyos esetben lokálisan beadott kortikoszteroid injekciót is alkalmaznak. Ritkán, ha a konzervatív (nem műtéti) kezelés nem hoz eredményt, operáció mellett döntenek. Többféle műtéti megoldás létezik, a leggyakrabban a fájdalmas izomcsoportot leválasztják az eredés helyéről.

A végtag nyugalmát a csuklómozgásokat korlátozó rögzítőeszközzel (brace) segíthetjük, illetve enyhébb esetekben hatásos lehet az elasztikus ragasztószalag (tape) használata, ami hatékonyan enyhíti az izmok feszülését.

Hosszú- és rövidtávon egyaránt kulcsfontosságú a beteg hozzáállása, hiszen a terápia csak akkor sikeres, ha a teljes gyógyulásig minden olyan tevékenységet szüneteltet, ami a fájdalmat növeli (sportot és hétköznapi teendőket egyaránt!). Nagyon fontos, hogy a jelentkező tüneteket komolyan vegyük, mivel csak a korai, hatékony kezeléssel lehetséges a gyors gyógyulás. Ellenkező esetben az állapot krónikussá válik, és akár fél évig is elhúzódhat.

A fájdalom enyhülése után fontos szerep jut a gyógytornának – elsősorban az izmok nyújtása (stretching) és erősítése, az alkari izomegyensúly helyreállítása, illetve a teljes csukló- és könyökmozgások visszanyerése a célunk.

Valódi megoldást, a betegség kiújulásának elkerülését természetesen csak a kiváltó ok megszüntetésével érhetjük el. Ehhez meg kell találni a sportolás vagy munkavégzés közben fennálló káros hatásokat, és mindenképpen korrigálni kell őket.